Imago

Christian Olssontól búcsúzunk.

A svéd hármasugró, aki anno még a 2000 évek elején robbant be a világ élvonalába (hogy a jól ismert frázist itt elüssem) és 2007-ig nyert Olimpiát, világbajnokságot, kint és bent, Európa bajnokságot szintúgy és ugrott fedett pályás világcsúcsot - tehát nagyjából mindent megnyert, amit csak akkoriban meg lehetett nyerni.

Aztán jött a nagy mumus, a sportolók rémálma. Egy sérülés, amiből ő sem tudott kikászálódni. Bár 2010-ben a fedett pályás világbajnokságon még 4., majd 2011-ben a szabadtéri VB-n 6. volt, nem sikerült visszatérnie arra szintre, ahol korábban volt és ahová nyilván el akart jutni.

Ő azonban nem adta fel, gőzerővel készült Londonba, de a sors újra közbeszólt. Az Egyesült Államokban edzőtáborozott a közelmúltban, amikor ismét megsérült és a vizsgálatok után úgy döntött, hogy befejezi pályafutását. Ha már nem küzdhet érmekért, részt venni nem akar a Játékokon. Az tény, hogy egy ilyen múlt után szépen kellene abbahagyni , de egy ilyen döntés is lehet szép, méltóság van benne.

Így tehát egy legendával már biztosan kevesebbet láthatunk majd augusztusban Londonban, amit én személy szerint szomorúan hallok.. amellett, hogy élveztem a technikáját és a küzdeni tudását, ő volt az első olyan ugró akinek a combján nekifutás közben láttam lobogni (!!) a sztreccs térdnadrágot..

Köszönjük az élményeket, a versenyeket és hasonló sikereket kívánunk élete elkövetkezendő szakaszában!

Hozzászólok