Eurosport

• További információk :
• AFL: Öldöklő küzdelem

Véget ért az ausztrál foci bajnokság alapszakasza, így kialakult a szeptember elején kezdődő rájátszás menetrendje.

Az ausztrál futball bajnokság (AFL) alapszakasza az elmúlt héten véget ért, így a mögöttünk hagyott közel öt hónap után már lehet egyfajta mérleget vonni, igaz a szeptember végi nagydöntő (Grand Final) még igen távolinak tűnik a versenyben maradt nyolc együttes számára.

Bár a szezon előtt megrendezett NAB Kupán a Western Bulldogs diadalmaskodott, a 2010-es évad alapszakasza mégsem róluk, hanem a Collingwoodról marad emlékezetes. A fekete-fehér csapat szurkolói ugyanis 33 év (!) elteltével ünnepelhettek utoljára hasonló sikert, mint most. Az alapszakasz 22 mérkőzését 17 győzelemmel, egy döntetlennel és mindössze négy vereséggel záró csapat ugyanis elhódította az alapszakasz elsőséget, igaz a minor premiershipnek is nevezett sikerért még semmilyen érmet nem adtak. A Collingwood ugyanakkor így is elérte, hogy a legkedvezőbb pozícióból vágjon neki a szurkolói vágyak szerint egy hónapig, egészen a szeptember végi nagydöntőig tartó play-offnak. Eddig a Collingwood nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt idén, így Mick Malthouse csapata bízik benne, hogy sikerül megtörni a liga legnépszerűbb együttesét immáron húsz éve sújtó átkot és 1990 után ismét bajnok lehet az együttes.

Legnagyobb ellenfelük az a két csapat lehet, amely éppen egymás ellen kezdi majd a rájátszást (szeptember 3. péntek 11.45 Eurosport2 – ÉLŐ közvetítés). A bajnoki címvédő Geelong ugyanis pont tavalyi finálébeli ellenfelével, a St. Kildával találkozik a play-off első körében. Ez a párharc zsinórban a harmadik éve ismétlődik a rájátszásban, eddig kétszer a Cats nyert és most is valamivel esélyesebb a továbbjutásra. A Geelongot ugyan idén több sérülés sújtotta, mint az utóbbi években, de Mark Thopmson csapata így is bajnokesélyesnek számít. Az elmúlt három évben egyaránt Grand Finalt játszó (ebből kétszer is nyerő) Cats számára ezúttal is a bajnoki cím a cél, még akkor is, ha az augusztus végi formát látva a Collingwood esélyesebb nála. A St. Kilda tavaly sorozatban elért 19 győzelemmel és alapszakasz sikerrel (20-2-es mutató) vágott neki a rájátszásnak és hiába jutottak el végül a döntőig, az ott elszenvedett 12 pontos vereség után a klub szurkolói mégis csalódásként élték meg az évet, hiszen ezzel továbbra is csupán egyszeres (1966) bajnoknak mondhatják magukat a Szentek. A szezon eleji formát nézve a Western Bulldogs-ot is a bajnokesélyesek között emlegethetjük, ami a megszerzett negyedik hely dacára sem változott lényegesen, igaz az augusztusban igencsak hullámzóan teljesítő csapatra rögtön a csúcsformában lévő Collingwood vár majd elsőként. Tovább nehezíti Rodney Eade szakvezető helyzetét, hogy az utolsó előtti fordulóban a veterán Brad Johnson és a csapat szellemi vezére, a Brownlow-díjas Adam Cooney is megsérültek, így rájuk nem számíthat a rájátszás során.

Az ausztrál bajnokságban utoljára 12 évvel ezelőtt fordult elő, hogy az alapszakaszt a legjobb négyben végző csapaton kívül nyerje meg valaki a bajnokságot (akkor az 5. helyen záró Adelaide lett a bajnok), így a másik négy play-off szereplő (Fremantle, Hawthorn, Sydney, Carlton) esetében ezúttal is korlátozott lehetőségekről beszélnek a szakértők, egy kivétellel. A Hawthorn ugyan kritikán aluli teljesítménnyel (1-6, a hetedik forduló után) kezdte az idei bajnokságot, de innentől kezdve parádézott (legyőzte a Collingwoodot, ikszelt a St. Kildával és alig kapott ki a Geelongtól), így a Hawksnak is sokan adnak esélyt a bajnoki döntőbe kerülésre. Mindehhez azonban első lépcsőként a Fremantle-t kellene idegenben legyőzni, ami nem ígérkezik könnyű feladatnak. A Fremantle Dockers remekül kezdte az évet (a bajnok Geelong ellen is nyert), sokáig az első négyben tartózkodott ugyan, de végül az utolsó forduló utolsó percéig kellett aggódnia a hazai pálya előnyének megtartásáért. A Sydney Swans és a Carlton is hullámzó teljesítményt nyújtott idén, a play-offba kerülés mindkét együttes számára már önmagában is siker. Igaz egyikük még ennél is tovább jut majd, hiszen éppen egymás ellen játszanak az előttünk álló hétvégén, a győztes pedig a legjobb hat között folytathatja szereplését.

Az idei év legnagyobb csalódását Adelaide városában élhették át a szurkolók, hiszen a bajnokságot hat vereséggel kezdő Adelaide Crows és a szezon végére az új edzővel, Matthew Primus-szal feltámadó Port Adelaide sem tudott végül bekerülni a rájátszásba. Valószínűleg Brisbane-ben sem fognak szép emlékekkel visszagondolni az idei bajnokságra. A négy győzelemmel kezdő, a Jonathan Brown-Brendan Fevola csatárduót a soraiban tudó Brisbane Lions ugyanis csak három további találkozót tudott megnyerni a maradék 18-ból. A Melbourne Demons erőn felül teljesített (12. hely), de még így is messze volt a rájátszástól, a North Melbourne pedig legfeljebb a 300. AFL meccsét ünneplő Brent Harvey miatt örülhet, a csapat ugyanis rosszabb százalékos mutatója miatt maradt le csupán a szeptemberi folytatásról. A Richmond Tigers pocsékul (kilenc vereséggel) kezdte az idei évet, majd volt egy négymeccses győzelmi szériája is, de az utóbbi kilenc évhez hasonlóan most sem tudott bejutni a rájátszásba. Csalódást keltő volt a rekordbajnok Essendon 14. helyezése is, a klub vezetői pedig nem vártak sokat a mérleg megvonásával, hiszen az alapszakasz utolsó meccse után három év bizalmat követően megváltak az együttes trénerétől, Matthew Knights-tól. A mezőny végén záró (4 győzelem 18 vereség) West Coast Eagles a csapat történetében először fejezte be az utolsó helyen az alapszakaszt. A 2010-es évben így a perthi csapaté lett az ún. „fakanál díj” (wooden spoon), ami a leggyengébb együttesnek járó „elismerés”.

Az alapszakasz történéseihez tartozik még, hogy kis híján nézőrekord született a megrendezett 176 mérkőzésen, ahol közel 6,5 millió helyszíni néző volt kíváncsi az eseményekre. A 36,901 fős átlag nézőszámra így sem lehet panasz, nem is csoda, ha a virágzó üzlet kapcsán sorban állnak az AFL kapujában a csatlakozni kívánó együttesek (jövőre a Gold Coast Suns, 2012-ben pedig a Western Sydney együttesével bővül az AFL). Az alapszakasz legeredményesebb gólszerzője a Richmond Tigers fiatal csatára, a liga egyik leggyengébb együttesében parádézó Jack Riewoldt lett, aki 78 góllal (közte a St. Kildának lőtt hét találattal) érdemelte ki az elismerést. Az alapszakasz emlékezetes pillanatai közé tartozik még a XVI. fordulóban Mark LeCras parádéja, aki tíz éve nem látott gólterméssel, 12 góllal gyakorlatilag egymaga verte meg az Essendon együttesét. A Steve Baker-Steve Johnson könyökpárbaj, Jacob Surjan szimulálása, a 28 éves James Podsiadly fantasztikusan sikerült újonc éve, számtalan látványos mark és gól mind-mind az elmúlt öt hónap fontos momentumai voltak az ausztrál futball világában. Azok az események viszont, amelyekről még évek múlva is emlékezni fogunk majd a 2010-es bajnokság kapcsán, várhatóan még előttünk vannak. A rájátszás minden hétvégéjéről egy-egy mérkőzést, valamint az események összefoglalóit az Eurosport2-n továbbra is figyelemmel kísérhetik, mint ahogy a szeptember utolsó hétvégéjén sorra kerülő nagydöntőt (Grand Final) is, amelyet 100.000 néző előtt a Melbourne Cricket Groundon (MCG) rendeznek meg. Aki pedig eljutott a cikk olvasásában idáig, azt megjutalmazandó, kivételesen egy kis tippelésre is vállalkozok, ami nem túl merész, hiszen Collingwood-Geelong döntőt prognosztizálok szeptember 25-ére.