Eurosport

Talán kevesen tudják, hogy milyen régi kötődése van a magyaroknak a most sorra kerülő Biatlon Világkupa versenyhelyszínnek.

Khanty-Mansyisk Nyugat-Szibériában található és az ezredforduló óta rendeznek itt Világkupa viadalokat. Kötődésünk nem sportkeletű a környékkel, hanem sokkal inkább a nyelvrokonságban kell keresni az összefonódást.

A népszerű Belga rapzenekar is megénekelte már a chantikat és a manysikat a Ló rider című számukban. Miszerint vándorolnak a magyarok, és a rapper teljesen jogos felháborodásának ad hangot: „Arra az egyre azért még válaszoljatok: a chantikat meg a manysikat miért hagytátok ott?” Nem biztos, hogy a szöveg rímel, de a kérdés helyén való.

Ugyanis a Nyugat-Szibériában, az Ob, Irtis és Jenyiszej vidékén lakó obi-ugorok a manysik és a chantik, közismertebb nevükön: a vogulok és osztjákok. A vogul és osztják népek nemcsak azért nevezetesek, mert a medveénekek dalosaiként tartják számon őket, hanem azért is, mert a kutatók szerint: a magyaroknak a földkerekség minden népei közül ők a legközelebbi rokonai. Érvelésük így szól: nyelvük rendszere, grammatikája, sok száz szava, ragja, képzője, mese- és regeviláguk, dallamaiknak fölépítése hasonló a miénkhez. Ezt Kálmán Béla manysi nyelvkönyve, és a lefordított mesegyűjtemények igazolták.

Ennek ellenére szembetűnő, hogy két évszázaddal ezelőtt, az arra járt kutatók, utazók közül senki sem kereste fel őket. Talán attól ijedtek meg, hogy a rettenetes hidegben, hóban-fagyban, rénszarvas- és kutyaszánon vagy épp gyalogszerrel, tehát számtalan viszontagságnak kitéve, képtelenek az útjukat sikerrel végrehajtani. De aztán néhány lelkes kutató az Akadémia ösztöndíjával felbecsülhetetlen értékű anyagot hozott haza a nyelvészeknek. A korábban erdős, folyós, mocsaras terület, ma már ultramodern. Repülőtér, jó utak és telefonhálózat, tehát minden, ami kell, megtalálható erre felé is.

Sőt a manysik nyelve állítólag nem veszett el az évszázadok során. Saját iskoláikban, saját nyelvükön tanulhatnak, és a soraikból kiemelkedett szakemberek a szétszórt dialektusokból sok évi munkával kidolgozták irodalmi nyelvüket. Valamint ezen felül megteremtették egységes írásrendszerüket, első ábécéskönyveiket. Az évezredeken át kezdetleges eszközökkel dolgozó halászok, vadászok gyermekei betörtek az egyetemekre. Közülük emelkedett ki az a hölgy, aki harminc-negyven évvel ezelőtt megszerkesztette az első orosz-manysi szótárat.

A körzet fővárosa Hanti-Manszijksz. Gyárak, üzemek épültek az évtizedek során, valamint kórház, kultúrház és minden egyéb. Az egyébbe tartozik az a sífutó és sílövő pálya is, amelyre a héten látogattak el Björndalenék. Amennyiben a nyelvészeknek, tudósoknak igazuk van (már miért ne lenne), akkor elképzelhető, hogy a női mezőnyben versenyző, és Hanti-Manszijkszban élő Szvetlana Szlepcova ilyen-olyan formában, de a magyarok rokona.

Kicsi a világ…

További cikkek:

Szibéria