Labdarúgás
25/06/2010 - 12:24 - Updated 25/06/2010 - 12:43Ledöntött szobor

A világbajnoki címvédő Olaszország sem jutott be a legjobb 16 közé.
Negyedik alkalommal fordult elő, hogy az előző vb győztese már a csoportkör végeztével kénytelen volt hazamenni. Legutóbb ez a blama a franciákkal történt meg 2002-ben. Most még érdekesebb a helyzet: a németországi viadal két döntőse közül egyik sem érdekelt az egyenes kieséses szakaszban.

Igazából még 0-1-nél sem hitte azt az ember, hogy itt Marcello Lippiék kiesnek. A legtöbben talán arra tippeltek, hogy szokásuknak megfelelően egy újabb döntetlent érnek el, és ezzel továbbszenvedik magukat. Sőt, valószínűleg sokakban felmerült az a mondat, hogy: „figyeld meg, ezek után le fogják győzni a hollandokat…” Nem így lett! Nem, mert a 2006 aranylabdása, Fabio Cannavaro vezette védelem olyan figyelmetlen volt, amilyen talán még sosem. Negyven éve nem kapott Olaszország három gólt egy világbajnoki meccsen. - legutóbb 1970-ben a brazilok ellen fordult elő. Most meg a szlovákokkal szemben. - Itt most lehetne kezdeni egy újabb gondolatmenetet, hogy ők ugyan mennyivel több utánpótlás-akadémiával, infrastruktúrával rendelkeznek, és mégis… de ezt meghagynánk későbbre. – Visszatérve az olaszokhoz. Sokan előre aggódtak, tartottak attól, hogy ez lesz. Persze a kezdés nem volt rossz. Paraguay ellen még egész jól ment, az akkori 1-1 után senki sem izgult még. Bezzeg, amikor Új-Zélandot sem tudták legyőzni… Az már komoly gondokat okozott és kételyeket ébresztett, láthattuk, hallhattuk De Rossi sajtótájékoztatóján. De talán még mindig kevesen hitték el, hogy el kell búcsúznunk tőlük.

Marcello Lippi nem ezért tért vissza. Újra át akarta érezni azt, amit négy évvel ezelőtt. Tudta, hogy rettenetesen nehéz lesz, de azt gondolta, képes lesz megoldani. Ebben mindig hatalmas a veszély. Folyamatosan kritizálták, mondván túlságosan ragaszkodik a régiekhez (ami azért nem teljesen fedi a valóságot), ráadásul szerencséje sem volt, hiszen Andrea Pirlo sérülésével kreativitás terén jelentősen csökkent a válogatott ereje, Buffon a világ egyik legjobb kapusa, és ő is kidőlt az első meccsen. Amikor több mint harminc perccel a rendes játékidő végét megelőzően a harmadik cserelehetőségét is kihasználta, érezni lehetett, nagy a baj. Pechje volt akkor is, amikor Quagliarella találatát Howard Webb nem adta meg, ráadásul hibásan- legalábbis az angol televíziósok kikockázták, és szerintük az egyik szlovák védő lába belógott, de ezt szabad szemmel észrevenni szinte lehetetlen. - A világbajnok a három meccsen összesen harminc percen keresztül futballozott valójában, ez pedig nem elég, még egy ilyen csoportban sem.

Berlin hősei pedig ledöntötték szobrukat. Fabio Cannavaro a harmadik kapott gól előtt- azért Kamil Kopunek vb-debütálása sem alakult rosszul: első labdaérintésével ejtette ki a világbajnokot- olyan hibát követett el, amilyet már tizenkét évesen sem szabad, hiszen Chiellinivel együtt simán kisétált a saját tizenhatosáról, óriási területet hagyva maga mögött. És nemcsak ez az egy találat szárad a lelkén. Marcello Lippi visszatért, egy könnyű négyesbe került fiaival, mégis úgy fejezte be a vb-t, hogy nem fogott kezet a szlovákok szövetségi kapitányával, Wladimir Weiss-szel. Ez pedig nem elegáns. Egyáltalán nem. Mennyire távolinak tűnik az a szivarozás a franciák legyőzése után…
Most egészen máshogy fog elköszönni, mint tette akkor. Cesare Prandellinek minden tudására szüksége lesz, hogy újra erős olasz válogatottat faragjon. Egy fiatalabbat, amely emiatt jóval tapasztalatlanabb lesz. Ehhez viszont kellenének játékosok. Az biztosan nem segíti a munkáját, hogy a bajnok Interből egyetlen labdarúgó sem fért be ebbe a keretbe, akinek a legnagyobb esélye van, Mario Balotelli pedig egy időzített bomba.

Visszatérve Dél-Afrikára, a szlovákok továbbjutásával elég érdekesen alakul az egyenes kieséses szakasz: van a felső, másoknál baloldali ág, amely elsőre jóval gyengébbnek tűnik, és csak akkor lesz erősebb, ha létrejön a brazil-spanyol nyolcaddöntő. Van a másik ág, ahol már most kialakult egy német-angol párharc, amelynek győztese a papírforma szerint az argentinokkal csap össze. Persze ezen a vb-n megtanultuk: még a szokásosnál is kevesebbet számít, kit gondolunk esélyesebbnek…










