AFP

• További információk :
• Tizenhatan

Anglia többek között arról híres, hogy igyekszik megőrizni a hagyományait. Ez általában dicséretes. A világbajnokságon azonban pont ez okozta a vesztét.

Fabio Capello angol válogatottja nem érdemelte meg, hogy bejusson a legjobb nyolc közé. Az egész vb-n mélyen tudása alatt teljesített, egy számára kötelező csoportban sem tudott az élen végezni, ezzel meg is ásta saját sírját: a németeket kapta a nyolcaddöntőben. Bloemfonteinben pedig a létező legrosszabbul kezdett, két középső védője, John Terry és Matthew Upson kétszer is óriási hibát követett el. Ha David James nem véd kiemelkedően, már az első félidőben eldőlt volna. Aztán az első angol gól egy pillanat alatt megfordította a mérkőzés képét. A második talán még nagyobb változást eredményezett volna…

Jorge Larrionda és asszisztense, Mauricio Espinoza azonban nem vette észre, hogy Lampard lövése fél méterrel a gólvonal mögött esett le. Angliában a torna történetének legnagyobb bírói tévedéséként jellemzik, ami nyilvánvalóan túlzás, de tény, megspékelve az esti argentin találattal, amit viszont hibásan adott meg Roberto Rosetti, június 27. rendkívül fontos nap lehet - lesz- a labdarúgás történetében. A szabályalkotó testület, amelynek nagy része a szigetországiakból áll eddig ódzkodott a videóbíró bevezetésétől. A FIFA elnöke, Joseph Blatter ugyanúgy, ahogy Michel Platini, azt mondta, ha alkalmaznák a technikát, eltérne a játék a világbajnokságon és mondjuk megye II-ben. Sőt, szerinte inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy ahogy az Európa Ligában, úgy más sorozatokban is növeljék a játékvezetők számát. Majd ehhez hozzátette, nézzük meg, hogy az NFL-ben, vagy teniszben is mennyivel több bíró van… Ez igaz, mégis használják a technika segítségét. Sőt, még snookerben is… Egyébként az EL-ből is számtalan hibás döntést lehetne felsorolni, lesgólok sorát adták meg idén. A másik tuti érv, hogy így elképesztő mód megnőne a játékidő… Ha a tegnapi Mexikó-Argentína mérkőzésre gondolunk vissza, ez az érv is megdőlt. A nézők tíz másodperccel később már pontosan tudták, hogy szabálytalan a találat, Rosetti még utána is egy percig beszélgetett az asszisztensével, küldte vissza saját térfelükre az argentin labdarúgókat és fújt bele újra sípjába.

Azt mondják, hogy hosszú távon kiegyenlítődnek ezek az ítéletek. Egy bajnokságban biztosan. Sőt, még a Bajnokok Ligájában is. Ha van videóbíró, a Barcelona nem nyer meg minden sorozatot 2009-ben, mert a Chelsea ellen nem jutott volna tovább. Ha van videóbíró, a katalánok idén elhódítják a serleget, hiszen az Inter elleni párharc mindkét meccsén a kárukra tévedtek. Ugyanakkor világbajnokságot négyévente rendeznek. Egy Lampard, egy Gerrard valószínűleg, James biztosan utoljára járt vb-n. Itt az ideje túllendülni a konok, makacs gondolatokon. Ha Wimbledonban képesek voltak egy behúzható tetőt húzni a centerpálya fölé, miért nem lehet felhasználni a technikát a labdarúgásban? Fogalmam nincs, mihez kezdtem volna, ha ez az igazságtalanság a magyar válogatottal történik meg hasonló helyzetben. Ahogy az a butaság is csak rövid ideig tartott, hogy rotálták a rendező kontinenseket- mivel 2014-re csak Brazília jelentkezett…- úgy idővel ezen is túllendülnek. Csak ez a kárvallottjait már nem deríti jobb kedvre.

Hiba lenne azonban csak erre fogni Németország szárnyalását és Anglia búcsúját. Fenntartva, hogy nem tudjuk, mi lett volna, ha a bíró helyesen dönt, a két csapat pályán nyújtott teljesítménye között óriási volt a különbség. Mindez több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a Capello által favorizált 4-4-2-es felállás úgy tűnik, idejét múlt. Nem véletlenül játszik szinte mindegyik sikeres együttes- meg a magyar válogatott- 4-2-3-1-et, vagy ha szenzációs a támadóereje, 4-3-3-at. Ezt az összecsapást Joachim Lőw taktikailag nagyon megnyerte, hiszen tudásra gyengébb labdarúgókból kellett összeállítania együttesét, mégis továbbjutottak fiai. A másik, ami miatt az angol nemzeti csapat képtelen jól teljesíteni egy tornán a rettenetesen megterhelő Premier League. Teljesen érthető, ha az augusztustól júniusig tartó elképesztő hajtásban a végtelenségig kimerülnek a játékosok. Az angolok sebességben messze elmaradtak attól, amit otthon, szezon közben képesek produkálni. Nem véletlen, hogy a németek mindig sikeresek a nagy tornákon. Még úgyis, hogy idén rövidebb volt a szünet, a közel egyhónapos téli kihagyásnak óriási a jelentősége. Természetesen a hosszúsága nem egyenesen arányos a jó szerepléssel, de szükséges, hogy legyen. Nem véletlenül könyörgött ezért már Sven-Goran Eriksson is, és jelezte Fabio Capello is hasonló igényét. Az biztos, hogy az úgynevezett „festive periodot” nem fogják megváltoztatni- óriási hiba is lenne-, de januárban bőven beleférne egy két-három hetes pihenő. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az angoloknál négy fordulóval több, valamint két kupasorozat is van egy szezonban.

Németország megérdemelten jutott tovább, és készülhet az Argentína elleni összecsapására, ami talán az egész torna legnagyobb meccse lesz. Anglia pedig újra kénytelen átértékelni saját helyét és szerepét a világ labdarúgásában. Nem először. Viszont nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy a következő Eb előtt újra, mint nagy esélyest emlegessék. Mert van, ami sosem változik.