From Official Website

Amint olimpia évébe lépünk, a műkorcsolyázóknál leértékelődik egy világbajnokság, ami egyrészről érthető, mert az ötkarikás játékokhoz egyetlen verseny sem mérhető, másrészt viszont miért kell összemérni? Miért ér kevesebbet bizonyos páros évszámok világb

Miért nem mennek el általában az olimpiai bajnokok a vb-re, miért nincs ott az idén Calgaryban Totmianina és Marinin, Plushenko, Navka és Kostomarov vagy Arakawa, az egyetlen nem orosz torinoi győztes?

A magyarázat nagyon egyszerű: aki az olimpiára készül, az ott kiad magából mindent, egyszerűen fejben, lélekben nem képes még egyszer nekivágni a feladatnak, kidurran és üres lesz. Ilyenkor jön a "maradék".

Világ-és kontinensbajnokok sora, Grand Prix győztesek és helyezettek, a sportág nagy egyéniségei. És jönnek a találgatások, mert ilyenkor törvényszerűen többesélyes lesz hirtelen egy verseny, és nem utolsósorban kezdetét veszi a következő olimpiai ciklus. Speciális verseny tehát az olimpiát követő vb: nem valaminek a vége, hanem a kezdete.

Ki lesz az, aki uralja majd az egyes számokat, egyáltalán lesz-e egyeduralkodó a következő négy évben, látjuk-e már a következő olimpiai bajnokot?

A párosoknál ellenfele tud-e lenni bárki is a kínaiaknak, a férfi versenyben lesz-e Plushenkohoz hasonló zseni, az oroszok dominálta jégtáncban kerülnek-e dobogóra oroszok, vagy jönnek az amerikaiak, kanadaiak? A nőknél a nagyobbrészt Sluckaja és Kwan uralta éra után lesz-e még ilyen párharc?

A választ nem adhatja meg az idei világbajnokság, de irányzatok körvonalazódhatnak. Ilyen irányzat az, hogy a japánok gőzerővel készülnek és nyomulnak. Miután megnyerték első olimpiai aranyukat műkorcsolyában (Torinoban Arakawa nyerte az egyetlen japán aranyat), most a férfiaknál a 18 éves Nobunari Oda lehet a legnagyobb szenzáció, aki úgy nyert &bdquoNégy kontinens" versenyt, hogy majd' egy percet hagyott ki a programból, de még így is jobban ment, mint a többiek. Az amerikaiak, Lysacek, Weir kiszámíthatatlanok, de a képességeik alapján mindent elérhetnek, a kanadaiak kiszámíthatóbbak, Buttle világ-és olimpiai dobogón is állt már, Sandhu is odafelé tart. A tengeren innen egy világ és egy Európa-bajnok, Stephane Lambiel és Brian Joubert akar a következő évek meghatározója lenni. Ezek az évek rég nem látott izgalmas versenyeket hoznak majd, egy biztosnak látszik: az orosz hegemóniának lőttek.

A párosoknál kínai uralom várható, amibe talán egyszer-egyszer beleszólhatnak elsősorban az európaiak, de azt a technikai tudást, amivel a kínaiak rendelkeznek, szinte lehetetlen felülmúlni.

Sokesélyes viszont a női mezőny: bár az elmúlt évek meghatározó alakjai közül várhatóan csak Cohen versenyez még négy évet, a nyomában neki is ott vannak a japánok, akik tripla Axellel és négyfordulatos ugrásokkal kísérleteznek, és egy-egy orosz, olasz vagy grúz lány is felbukkanhat. Itt talán az a kérdés, hogy igazi nagy egyéniségei lesznek-e a női korcsolyázásnak a következő négy évben.

Végezetül a jégtáncosok világbajnoksága is kezdete lesz valaminek: az elmúlt évek orosz hegemóniája után itt vannak a kimagasló tehetségű amerikaiak, a technikás bolgárok, a mindig újító franciák, és a junior világbajnok oroszok.

Az olimpiát követő világbajnokság mindig a legkiszámíthatatlanabb, a legizgalmasabb.

Igazi VERSENY.