dpa

Alig egy év munka után lemondott a svéd válogatottnál betöltött szakvezetői posztjáról Thomas Alsgaard az egykori ötszörös olimpiai bajnok norvég sífutó.

Mindenkit meglepetésként ért a hír, hiszen Alsgaardot 2006 januárjában még meglehetősen nagy célokkal és elsősorban a hosszú távú koncepció kidolgozásának érdekében szerződtették a svédek. A hosszú idő -a Gunde Svan - Thomas Wassberg - Torgny Mogren trió által fémjelzett generáció- óta igazi sikerek nélkül álló svéd sífutó sport elsősorban a norvég fanatizmusában látta a szebb jövőt és ennek tükrében különösen meglepő a lemondás oka. Alsgaard ugyanis a motivációs nehézségeket jelölte meg elsődleges indokként távozása indokául.

A 35 esztendős norvég az elmúlt egy esztendőben a főedző Inge Braaten jobb kezeként funkcionált és elsősorban a férfi szakágért volt felelős. Bennfentesek persze az ugyancsak furcsa lemondási indok mögött a Braatennel nem éppen súrlódásmentes kapcsolatot is a bajok okozójának tekintik. Ráadásul az sem kizárható, hogy Mathias Fredriksonnal, a legjobb svéd hosszú távú sífutóval való, felhőtlennek egyáltalán nem nevezhető kapcsolata is vastagon közrejátszik a viszony elmérgesedésében. Állítólag ez utóbbi élesen kritizálta Alsgaard edzésmódszereit és nehezen emésztette meg, hogy egykori riválisa irányítja -saját felfogása szerint téves koncepció alapján- edzéseit.

Az elhatározása már a január eleji Tour de Ski sorozat alatt megfogalmazódott a norvég szakvezetőben, akinek a távozása ismét nagy veszteségnek számít a svédek számára. Nem elég, hogy Alsgaard bedobta a törölközőt, továbbra is üresen tátong a sprint szakág vezetőedzői pozíciója, melyre nem igazán találnak még megfelelő embert. A svéd sprinterek torinói sikereinek (a négy sífutó sprint számból háromban született háromkoronás siker) legfőbb letéteményese, Ola Rawald ugyanis már a tavalyi szezon végeztével a kínai válogatott irányítását vette át.