dpa

A norvég Ole-Einar Björndalen történelmet írhat a sífutók 15km-es szabadstílusú versenyében, ha a szerdai versenyen nyerni tud a sapporo-i világbajnokságon.

A sapporói északi sí-világbajnokság felénél tartunk és a szerdai napon rendezik meg a férfiak 15km-es egyenkénti indítású szabadstílusú versenyét, amely elsősorban a norvég biatlonos klasszis Ole-Einar Björndalen szereplése miatt kerül(he)t a figyelem középpontjába. A norvégok ötszörös olimpiai bajnok biatlonosa már jó néhány alkalommal tett kirándulást a sífutók világába, a korábbi évadokban állt már többször is a dobogón a sífutó Világ Kupa sorozat versenyein. A svédországi Gallivare-ben aztán tavaly év végén olyat tett, amivel joggal került be nem csak a sporttörténelem legfényesebb lapjaira, hanem a mostani verseny fő esélyesei közé is. Akkor a 15km-es szabadstílusú versenyben (amiben majd szerdán is indulni fog) meg tudta nyerni első VK-sikerét a sífutók között. Ezzel ő lett a történelem első olyan biatlonosa, aki sífutó Világ Kupa versenyt is tudott nyerni.

A siker után a norvég az örömszavak mellett rögtön bejelentette, hogy ha ereje és a nemzetközi versenynaptár megengedi, akkor nem csak a február eleji biatlon világbajnokságon vesz majd részt, hanem a sífutó között is szívesen kipróbálná magát egy világversenyen. Az antholzi vébén szerzett világbajnoki címet a biatlonosok között és most ugyanezt tervezi a Sapporói északi sí-világbajnokságon is. Természetesen ezúttal nehezebb dolga lesz majd, hiszen a szezon eleji VK-versennyel ellentétben ezúttal az évad legfontosabb versenyén próbálkozik majd meglepetést okozni. Nehéz dolga lesz (és akkor még finoman fogalmaztunk), pláne úgy, hogy a mezőny most már rá is figyelni fog. A verseny szerda reggel, magyar idő szerint hajnali 6.30-kor kezdődik, a 121 induló között ott lesz mind a négy magyar (Tagscherer Zoltán, Tagscherer Imre, Holló Mátyás és Cseke Csaba) résztvevő is.

Egyébként a két téli sportágban vitézkedők tábora nem túl népes, szemezgessünk egy kicsit a múlt és a közelmúlt hősei közül&hellip

A norvég Johan Grottumsbraten például képes volt két különböző sportágban világbajnoki címet szerezni, ráadásul ő még egyet csavart is a dolgon, hiszen egyetlen világversenyen, az 1931-es oberhofi világbajnokságon szerezte mindkét aranyérmét. Az egyiket északi összetettben, a másikat pedig a sífutók 18km-es versenyszámában. Az olimpiákon is remekelt a norvég, hiszen a vb-t megelőzően három esztendővel, az 1928-as ötkarikás játékokon is szerzett aranyérmet mind sífutásban (18km), mind az északi összetettben

Hasonló bravúrt vitt még véghez a szintén norvég Thorleif Haug, aki az 1924-es, Chamonix-ban megrendezett olimpián nyert két sífutó számot (18 és 50km), valamint északi összetettben sem talált legyőzőre. Emellett északi összetettben szerzett még egy világbajnoki második helyezést 1926-ban.

A hölgyek között többen is vannak, akik két sportágban vitézkedtek. Elsőként a szovjet, majd orosz színekben versenyző Anfisza Rezcovát kell megemlíteni, aki előbb sífutásban nyert olimpiai aranyérmet (1988-4x5km-es váltó) illetve ezüstérmet (1988-20km), majd áttért a biatlonra és ott is szerzett két ötkarikás első helyet (1992-7,5km, 1994-4x7,5km váltó) illetve egy bronzérmet (1992-3x7,5km váltó) is. A világbajnokságokon sem volt sikertelen Rezcova, hiszen a sífutók között három aranyérmet (váltóval) és két ezüstérmet is magáénak tudhat sikerekben gazdag pályafutása során.

A szánkósoknál is van példa a sportágváltásra. Emlékezhetünk az olasz Gerda Weissensteinerre, aki 1994-ben női szánkózásban lett olimpiai bajnok a lillehammeri olimpián, majd tavaly a torinói ötkarikás játékokon a hölgyek kettes bob versenyszámában is szerzett egy bronzérmet. És ott van még a másik nagy egyénisége a szánkózásnak, a német Susi Erdmann. Aki 1994-ben éppen Weissensteiner mögött lett második női szánkózásban, sőt 1992-ben egy olimpiai harmadik, majd 1998-ban, egy újabb negyedik helynek is örülhetett. Pályafutására a koronát a német hölgy végül a 2002-es olimpián, Salt Lake Cityben tette fel, ahol kettes bobban szerzett egy bronzérmet.