Eurosport

Kialakult a 2012/2013-as szezon menetrendje, megvannak a szerezhető ranglista pontok, és ami fontosabb, a pénzdíjak.

Utóbbi összességében a kétszeresére nőtt három év alatt, ez mindenképp nagyon jó hír. A következő szezonban valamivel több, mint hétmillió fontot fognak kiosztani a snookeresek között. Ez még mindig aprópénz mondjuk a teniszezők keresetéhez viszonyítva, de persze nem kell velük versenyezni.

A rengeteg pénzt rengeteg tornán lehet majd megszerezni. Öt kínai pontszerző, plusz három kínai PTC (APTC néven), ezenkívül az elmúlt szezonban már látott versenyek biztosítanak játéklehetőséget. Tehát még a korábbinál is melósabb lesz ez a szezon, annak, aki rendesen végig akarja csinálni.

No de most már annyi a verseny, hogy néhányan nem akarnak, vagy éppen családjuk mellett nem tudnak minden egyes versenyen részt venni (vagy legalábbis elutazni). Vegyük figyelembe, hogy például egy APTC állomás és egy kínai pontszerző torna összességében több mint két hetet vesz igénybe.

Ha már a keresetek terén felhoztam a teniszezőket, akkor itt is meg lehet említeni őket. Embertelen, hogy mennyit utaznak, nem is nagyon lehet érteni, hogyan marad idejük és energiájuk magánéletet élni. A snookeresek viszont nagyon panaszkodnak az újkeletű utazásmennyiség miatt. Egyszerűen nincsenek ehhez hozzászokva. A fiatalabbak nyilván bele fognak szokni, de azt hiszem, Ronnie O’Sullivant, John Higginst, vagy Mark Williamst egyre kevesebb Európán kívüli helyszínen fogjuk látni.

Baj ez? Nem tudom. A szponzoroknak nyilván nem öröm, és lehet, hogy nekik majd külön fellépti összegeket kell letenniük egy-egy sztár megjelenése érdekében. Mi, nézők meg egyes nagy nevek hiányában is igen komoly játékosokat fogunk látni, és remélhetőleg remek snookert. Remélhetőleg.

Összességében úgy gondolom, hogy ha tovább folyik a Hearn-féle globalizáció (azaz elsősorban kínaizáció), akkor fel kell nőnie egy olyan generációnak, amelyik nem törődik a sok utazással. Nem lesz más választás ugyanis.

Hozzászólok