Getty Images

Az olimpiai hódeszkás szakágak közül félcsőben a „Repülő Paradicsom” az egyetlen reális esélyes a címvédésre. Esetében az lenne a csoda, ha nem sikerülne neki.

Amikor Sherman Poppen 1965 karácsonyán a felesége kérésére játékot fabrikált a kislányainak, aligha sejtette, hogy a Snurfer névre keresztelt eszköz forradalmasítja a téli sportokat, és 3 évtized múlva milliók kedvenceként a hódeszkázás az ötkarikás játékok programjába is bekerül. A sportág rövid története alatt hosszú utat tett meg: a fura figurák, akik eleinte minden sípályáról ki voltak tiltva, ma külön az ő számukra épített hódeszkás parkokban hódolhatnak szenvedélyüknek, és a fiatalok körében a hódeszkázás ma már sok helyen népszerűbb, mint a sízés. A lazasága, kötetlensége vonzó az új generációk számára. Talán pont a kezdeti kívülállóság és a kötetlenség miatt a szabadstílusban lehettünk tanúi a legdinamikusabb fejlődésnek. Máig a félcső az egyetlen szakág, amely a sportág 1998-as debütálása óta eddig minden téli olimpián szerepelt. A 2006-os torinói játékokhoz hasonlóan, ezúttal is a parallel óriásműlesiklás és az éppen Torinóban bemutatkozott snowboardkrossz csatlakozik hozzá. Beharangozónk első részében rendhagyóan nem a hölgyek, hanem az urak esélyeseit vesszük górcső alá, mivel időrendben ők kezdik a hódeszkások olimpiai megmérettetését Vancouverben.

Félcső

Akinek esetleg ismeretlen lenne ez a versenyszám: amint azt a neve is mutatja, a pálya úgy néz ki, mint egy hosszában félbevágott cső. A vancouveri 135 m hosszú, 21 m széles, a lejtése 16 fok, a falak magassága 6,5 m körüli. Ebben kell úgy lejönni, hogy a tetejéről nekiindulva faltól falig, cikkcakkban halad a versenyző, és minden falon bemutat valamilyen trükköt, mely legtöbbször forgások, szaltók és deszkafogások (grab) kombinációja. A versenyzők teljesítményét bírók értékelik, két futam közül a jobbik számít. Ebben a számban azt hiszem, nem az a kérdés, hogy nyer-e Shaun White, hanem az, hogy vajon sikerül-e végre legyőznie a bírókat. Értsd: megkapja-e először a történelemben a 100 pontos maximumot. A „Repülő Paradicsom” ugyan eddig csak négy FIS világkupa versenyen indult, de abból hármat megnyert. Aligha van olyan, aki szereti a hódeszkázást és nem ismeri a nevét. Shaun White neve egyet jelent a félcsővel, legyen szó hó- vagy gördeszkáról. Bármibe fog, azt rettentő tudatossággal, elszántsággal, tehetséggel, kitartással – a fentiekből következően pedig sikerrel végez. Jelenleg ő az etalon, az ő új trükkjei jelölik ki a fejlődés irányát. Mielőtt az ellendrukkerek megköveznének, hozzáteszem, mindezt bármiféle részrehajlás nélkül mondom. Ezek tények. Sorolhatnám az eredményeit, de akkor reggelig írhatnék. Egy érem megemlítése azért idekívánkozik: Shaun az olimpiai címvédő. Két éve csak Vancouverre készül. Idén két új trükköt hozott a világnak: a dupla cork 1080-at, egy hónappal ezelőtt pedig a dupla McTwist 1260-at. Le merném fogadni, hogy az olimpián egy harmadikat is bemutat. Feltéve, hogy a félcső állapota ezt lehetővé teszi. Shaun nem pusztán nyerni akar: meg akarja mutatni a világnak, de legfőképpen magának, hogy ő a legjobb, és hogy minden évben túl tudja szárnyalni önmagát.

Lássuk akkor a kihívókat. Nagy érvágás érte az amerikai csapatot, amikor idén két versenyzőjük is lesérült. Két olyan versenyzőről van szó, akik reális eséllyel szálltak volna harcba „Senior Blancóval”: Danny Davis és Kevin Pearce. Pearce majdnem az életével fizetett egy edzésen bekövetkezett bukásért, de szerencsére már a gyógyulás lassú és rögös útján jár. Davis versenyen kívül sérült meg, az ő idényének is vége. Az ő távollétükben Scotty Lago, Louie Vito és Greg Bretz próbálnak borsot törni Shaun orra alá. A „Finn Armadát” a TTR-bajnok Peetu Piiroinen és a világkupa-éllovas Janne Korpi neve fémjelzi. A japánok is erős különítménnyel érkeztek: a 19 éves Ryoh Aono a szám világbajnoka, Kazuhiro Kokubo és Daisuke Murakami pedig fejenként egy-egy versenyt nyert idén. Az olaszok Manuel Pietropolit küldik csatasorba, míg a svájciaknak is van egy honosított esélyesük: a moszkvai születésű „I-Pod”, azaz Jurij Podladcsikov. A franciák Mathieu Crepel vagy Arthur Longo révén orozhatnak érmet. A hazai remények Justin Lamoreux és Jeff Batchelor vállain nyugszanak.

Parallel óriásműlesiklás

A hódeszkás parallel számokból létezik kapukkal sűrűbben és ritkábban tűzött pálya. A sűrűbben tűzött az alpesi síhez hasonlóan a műlesiklás (szlalom), a ritkábban tűzött az óriásműlesiklás (óriásszlalom). A parallel jelleg pedig azt jelenti, hogy egymás mellett két, szinte azonos pályát alakítanak ki, melyeken a versenyzők a selejtezők alapján kialakított párokban egyszerre, párhuzamosan siklanak le, majd pályát cserélnek. Az jut tovább, aki a két futam összesített eredménye alapján gyorsabb. Az egymás elleni küzdelem miatt pörgős és látványos versenyszámról van szó, viszont pont emiatt eléggé kiszámíthatatlan is. A két szám közül csak az óriásműlesiklás szerepel az olimpiai sportágak között. 2002-ben mutatkozott be, az egyéni óriásműlesiklást váltotta. Ebben a számban hosszú az esélyesek listája. Egyvalaki hiányzik: az olimpiai címvédő. A svájci Philipp Schoch 2006-ban megvédte bajnoki címét, így máig ő az egyetlen kétszeres aranyérmes hódeszkás. Schoch ugyan még mindig aktív, de az utóbbi években folyamatosan hátproblémák hátráltatják, az idei játékokra nem tudta magát kvalifikálni. Philipp testvére, Simon Schoch, aki pont Philipptől kapott ki a torinói döntőben, most is itt van, és reméli, ezúttal is a dobogón végez.

Az osztrákok itt is erős különítménnyel indulnak. Kezdjük rögtön a szakági világkupa éllovasával, a 24 éves Benjamin „Benji” Karllal, aki az idény hét versenyéből hatszor állt dobogón, kétszer nyert. A parallel szlalom világbajnoka élete első olimpiáján indul, komoly győzelmi esélyekkel. Legnagyobb hazai kihívója a veterán Andreas „Prommi” Prommegger, aki éppen a legutóbbi versenyen tudta ifjú ellenfelét legyőzni a döntőben. Ott van az osztrák csapatban a torinói bronzérmes Siegfried „Sigi” Grabner is. Grabner a decemberi telluride-i versenyen viszont lábsérülést szenvedett. Két hete vették le a lábáról a gipszet, havon még nem edzett, de azt mondja, éremért utazik Vancouverbe. Kíváncsian várom, hogy példaértékű kitartását végül siker koronázza-e. A franciák a szakág koronázatlan királyában, Mathieu Bozzettoban bízhatnak. A 36 éves veterán eddigi 158 versenyéből 35-öt megnyert, mely számnak még csak a közelébe sem tud érni senki a jelenleg aktív hódeszkások közül. Egyetlen ember nyert ennél (sokkal) többször, a tavaly tragikus hegymászóbalesetben elhunyt Karine Ruby. Bozzettonak ez lesz a negyedik olimpiája, és eddig mindig csak kevéssel maradt le a dobogóról (eddigi helyezései 5., 6. és 4.). Honfitársa, Sylvain Dufour okozhat még örömet a franciák számára. A szlovén remények a 2007-es világbajnok Rok Flander és az egyre jobb formában lévő Rok Marguc vállain nyugszanak. A németek Patrick Bussler futamai alatt szoríthatnak. Az amerikaiak Tyler Jewell, és a 2002-ben Salt Lake Cityben bronzérmes Chris Klug jó szereplését várják. Végül pedig a házigazdák: Karl és Bozzetto mellett a legnagyobb esélyes a kanadai Jasey-Jay Anderson. A négyszeres világbajnok immáron negyedik olimpiáján indul, de mindeddig nem sikerült érmet szereznie. Ez most végre összejöhet, hiszen JJ kitűnő formában van, harmadik helyen áll a szakági világkupában. Már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy az olimpia után visszavonul, hogy családjának szentelhesse idejét. Van azonban „házon belül” is két nagy ellenfele: az idén berobbant Michael Lambert és a könyöksérülését remélhetőleg maga mögött tudó Matthew Morison.

Snowboardkrossz

Már csak kiszámíthatatlansága miatt is nagyon nehéz esélyt latolgatni, de azért tegyük meg. Ha csak a statisztikát nézzük, kevesen mernének a francia Pierre Vaultier ellen fogadni. Még csak 22 éves, de minden harmadik versenyét megnyeri, amin elindul. Pedig a statisztikáját erősen rontja, hogy tavaly egy nagyon súlyos térdsérülés miatt az idénynyitó győzelme után az egész szezont ki kellett hagynia. Ezen azonban láthatóan gyorsan túltette magát, mert az idei világkupában ismét akkora a fölénye, hogy két versennyel az idény vége előtt már behozhatatlan az előnye, így övé lesz a szakági kristálygömb. Idei mérlege öt versenyből négy győzelem és egy második hely. Persze egy olimpián sohasem lehet tudni. A franciák Vaultier mellett nagyon bíznak a legjobb freeriderükben, Xavier de le Rue-ben. Xavier már a 2006-os olimpián is az egyik legnagyobb esélyesnek számított, de egy bukás miatt elvérzett a negyeddöntőben. Azért testvére, Paul-Henri vigasztalásul hazavitte a családnak a bronzérmet. Most is mindketten itt vannak Vancouverben, ismét Xavier az esélyesebb kettejük közül. Nem mehetünk el szó nélkül az amerikaiak mellett sem, hiszen mégiscsak náluk van a címvédő, Seth Wescott személyében. A 2005-ös világbajnok és 2006-os olimpiai bajnok az idén csak egyszer állt dobogón, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudna bármikor nyerni. Honfitársa, Nate Holland szintén odaérhet, egyszer tudott nyerni az idén, ő volt az egyetlen, aki meg tudta verni Vaultier-t. Jelenleg harmadik a szakági világkupában. Nem gyenge az amerikai csapat, mert Graham Watanabe (második a világkupában Holland előtt) és Nick Baumgartner (ötödik a világkupában) is bármikor elkaphat egy jó napot. Személyes nagy fájdalmam, hogy „Palm”, azaz Shaun Palmer, a világ jelenlegi szerintem legnagyobb extrémsportolója, egyetlen helyezéssel maradt le az olimpiai kvalifikációtól, így neki nem szurkolhatunk. Bár 43 évesen így is tiszteletet parancsoló a teljesítménye.

Nézzük azonban tovább, mert az esélyesek sorának messze nincs még vége. A tavalyi szakági világkupagyőztes osztrák Markus Schairer idén még nem nyert, de tavaly (igaz, hogy Vaultier távollétében) nagyon fölényesen nyerte a világkupát. Az idény vége felé súlyos térdsérülést szenvedett, de mostanra már száz százalékos, és győzni jött Vancouverbe. Az ausztráloknak is van éremesélyesük, Alex Pullin személyében. A németek David Speisertől várhatják a jó eredményt. A házigazda kanadaiak Robert Fagan, Francois Boivin, Miike Robertson és Drew Neilson jó szerpelésében bízhatnak. Aligha ismeri bárki is náluk jobban a pályát.

Könnyen lehet azonban, hogy a végső szót az időjárás mondja ki, ugyanis a nagy meleg miatt annyira rossz állapotban volt a pálya, hogy az első hivatalos tréninget törölték. A nézőtéren 4000 állóhely árát visszafizették, ugyanis 30 cm-nyi hó olvadt el, és a szervezők azon a részen nem tudják garantálni a nézők biztonságát. Csak reménykedhetünk, hogy a verseny óráira megkönyörül az anyatermészet a versenyzőkön (és így rajtunk, nézőkön is).

A hódeszkás versenyek férfi számait az alábbi időpontokban láthatják az Eurosport képernyőjén:

Snowboardkrossz

Február 15. Hétfő este 23:00 élőben

Félcső:

Február 18. csütörtök hajnalban 04:15-kor élőben

Parallel óriásműlesiklás:

Február 27. szombat este 22:45-kor a döntők élőben