Gyorskorcsolya
10/02/2010 - 15:33A csuszkondósok

Szepsi Csombor Márton, magyar vándordiák 1620-ban a Német-Alföldön járt
Így írt az ott tapasztalt korcsolyázási szokásokról: „… az leány az férfiúnak, az férfiú a leánynak lábára felköti a csontból vagy fából csinált csuszkondót. … csak lábaiknak mesterségesen való félretaszítása által, felhányása és mozgatása által az egész nép szeme láttára elindulnak és oly sebességgel mennek, hogy ég alatt nincs oly ló, ki velek elérkeznék.” (A Sport Krónikája)
De nemcsak Német-Alföldön, Magyarországon is csuszkondóztak, amit Hermann Ottó, a neves tudós is megerősített egyik írásában. De ismerjük Szilágyi Sámuel, debreceni tanár korcsolyázás iránti rajongását, aki az 1700-as években a befagyott Hortobágy folyón száguldozott. A korabeli leírások szerint meghatározott távolságban borospoharakat helyezett el a jégen, s miközben siklás közben egymás után hörpintette fel azok tartalmát, közben a parton futó lóval is versenyzett.
Állítólag a tanár úr nyert.
Szóval, látható, hogy a korcsolyázás már elég régóta dívott a különböző országokban, s akkor még a Kr. előtti időkről nem is beszéltünk.

A mai, modern csuszkondósok, 1889-ben, Hollandiában rendezték meg az első gyorskorcsolya világbajnokságot, 1892-ben pedig megalakították a Nemzetközi Korcsolya Szövetséget (ISU), amely a legrégebbi a téli olimpiai sportági szervezetek közül. A gyorskorcsolyázás szerepelt az első téli olimpia (1924, Chamonix), műsorán is, és azóta is kirobbanthatatlan a programból.
A klasszikus, 400 méteres pályán ma már elképesztő teljesítményekre képesek a versenyzők. A jelenlegi amerikai csapat egyik sztárja, Shani Davis (az első afroamerikai korcsolya olimpiai bajnok) például mind az öt versenyszámban (500 m, 1000 m, 1500 m, 5000 m, és 10000 m, kivívta az indulás jogát) s sokan úgy vélték, ő lehet az első, aki beállítja a szintén amerikai Eric Heiden rekordját, aki 1880-ban mind az öt versenyszámot megnyerte.
Nos, Davis végül lemondta a 10000 métert, így Heiden csúcsa nem forog veszélyben. Egyébként sem hiszem, hogy Davis képes lenne mindent megnyerni, noha kétségtelen, hogy ő lehet az olimpia egyik legnagyobb sztárja. Rajta kívül a holland Sven Kramerre kell figyelnünk, aki egyértelműen bejelentkezett a két leghosszabb táv aranyérméért. Meglehet persze, hogy Bob de Jong, vagy a norvég Hovard Bökko elhalássza tőle az aranyat, de Kramer az első számú esélyes. A rövidebb távokon többen is odaérhetnek a dobogóra. Kiváló sprinterek vannak Dél-Koreában, Japánban, Finnországban, s persze Kanadában is. 1500 méteren kezd formába lendülni a címvédő olasz Enrico Fabris is – ő mestere az egy komoly versenyre való felkészülésnek.

A nőknél 500 méteren a kínai Beihszing Wang és a német Jenny Wolf nagy csatájára számíthatunk. 1000 és 1500 méteren a kanadai Christine Nesbitt mellett a térdsérüléséből lassan felépülő német Annie Friesinger is jó lehet, valamint Christine Groves, és a holland Ireen Wüst is komoly eséllyel pályázik az érmekre. Kár, hogy a holland Marianne Timmer Herenveenben eltörte a bokáját, így le kellett mondania élete utolsó olimpiájáról. Pedig Timmer a gyorskorcsolyázás egyik állócsillaga – volt.
A hosszabb távokon (3000 m, 5000 m) a cseh Sabliková, a német Beckert és Anschütz, valamint a kanadai Clara Hughes számít esélyesnek. Nem indulhat az ötszörös olimpiai bajnok Claudia Pechstein, akinek a szervezetében túl sok vörösvértestet találtak. Pechstein minden fórumot végigjárt, de hiába. Úgy tűnik, a doppingvétség miatt dicstelen módon ér véget a lenyűgöző pályafutása.
Ha már itt tartunk, véget ért az amerikai Peter Müller szövetségi kapitányi pályafutása is a norvég válogatott élén. A korábbi olimpiai bajnok Müller a világ egyik legjobb edzője, csak éppen nem tudja fékezni a nyelvét. Illetlen megjegyzést tett az egyik hölgyversenyzőre, Maren Hauglira, (magyarán beszólt neki) és a norvég szövetség szexuális zaklatás vádjával, azonnali hatállyal kirúgta. A történet már két-három hónapja napvilágot látott, éppen a felkészülés hajrájában – nagy kérdés, hogy az eset rontja, vagy javítja-e a norvégok teljesítményét? Azt is mondják, hogy Müller kirúgásában a mester italos kedve is szerepet kapott – akárhogy is, a történet méltatlan a sporthoz.
A derék debreceni tanár, Szilágyi Sámuel ezt jobban csinálta.

Néhány szót a pályáról: a Richmond Olympic Oval nem tartozik a leggyorsabb helyszínek közé. Vancouvertől 14 km-re, délre, a Fraser folyó partján, tengerszinten fekszik. Persze nagyon sok múlik a személyzet szakértelmén is (milyen munkát végez a jégmester, milyen lesz a csarnokban a légnyomás, stb.).
Mindenesetre meglepődnék, ha világcsúcsokat látnánk ezen az olimpián.
Még valamiről nem beszéltünk, a női-és férfi üldözéses versenyekről.
Ez utóbbiról csak annyit, hogy a nőknél Kanada, Németország, Hollandia, a férfiaknál az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország számíthat a legjobb eredményekre. De ez egy kiszámíthatatlan műfaj, meglepetések is előfordulhatnak.
Nos, röviden így állnak a gyorskorcsolyázók az olimpia előtt. Lassú pálya ide-vagy pálya oda, egyvalamiben biztosak lehetünk: ha Szepsi Csombor Márton most látná őket, még elragadottabb szavakkal méltatná a modern csuszkondósok teljesítményét.







