Imago

A hétfői szünnap után kedden a sífutók sprint versenyeivel folytatódott a Liberecben zajló északi sí-világbajnokság. A selejtezőkben hat magyar versenyzőért is szoríthattunk.

Eurosport 2009-02-25

Kedden a szabad stílusú sprintversenyekkel folytatódott Liberecben a világbajnokság. A hölgyek számára egy 1282 méter hosszú és közepesen erős pálya volt a teljesítendő táv. A 96 fős mezőnyben két magyar is ott volt a selejtezőben, de ahogy az a realitások alapján várható volt, egyikük sem jutott be a legjobb harminc közé. Viczián Vera a 82. helyen, míg Szőllösi Kitti a 88. helyen zárta a selejtezőt.

A selejtező után több nagy név számára is véget ért a világbajnokság ezen versenyszáma, hiszen a két évvel ezelőtti (klasszikus stílusban) világbajnok Astrid Jacobsen (35. hely), a svájci Seraina Mischol (38.), a svéd Britta Norgren (39.) és az orosz Alena Sidko (44.) sem jutott be a negyeddöntőkbe. A női mezőnyből voltak nagynevű hiányzók is, hiszen sem a 10 km libereci világbajnoka, Aino Kaisa Saarinen, sem honfitársa Virpi Kuitunen nem indult el a versenyben. Ráadásul a szintén jó sprinternek számító lengyel Justyna Kowalczyk sem vállalta a részvételt ebben a számban. Ők hárman inkább a világbajnokság további versenyeire készülnek már.

A negyeddöntők legnagyobb szenzációját az előzetesen toronymagas favoritnak tartott Petra Majdic okozta, aki a selejtezőben is csak a 19. helyen végzett, de ekkor még sokan azt gondolták, hogy csak az erejével spórol. A nagy esélyes szlovén már a kvalifikációban is a fejét csóválva érkezett be a célba és a negyedik negyeddöntőben kiderült, hogy valószínűleg azért, mert nem érezte igazából a pályát. A sprint Világkupában vezető Majdic saját futamában nem került be az első kettő közé és mivel a futam meglehetősen lassú volt, így abban sem bízhatott, hogy szerencsés kiesőként az időeredménye alapján jusson tovább.

Az elődöntők egyik meglepetése volt, hogy a 2003-as sprint világbajnok Marit Björgen nem tudott fináléba jutni, igaz az ő formája az elmúlt két évben nem volt már olyan, mint néhány éve, amikor sorozatban nyerte a sprinteket és szinte legyőzhetetlennek számított. A másik elődöntő meglepetését viszont a svéd Charlotte Kalla kiesése szolgáltatta, aki az üldözéses verseny nyolcadik helye után a sprintben akart vigasztalódni. Minden esélye meg is volt erre a Tour de Ski sorozat tavalyi győztesének, aki azonban egészen hihetetlen módon kétszer is (saját hibájából) elesett a futam során, így nem tudott végül bejutni az „A”-döntőbe. A formájával és az erejével pedig nem volt gond, mindezt jelzi az is, hogy a „B”-döntőt simán nyerte, így összesítésben végül a hetedik helyen zárta a világbajnokságot.

Ami az „A”-döntő mezőnyét illeti, a selejtező első három helyezettje (Natalia Matveeva, Arianna Follis, Pirjo Muranen) mellett a szintén meggyőző formában lévő amerikai Kikkan Randall (a jobb oldali képen), valamint két svéd, Anna Olsson és Ida Ingemarsdotter harcoltak a világbajnoki érmekért. Az hamar egyértelművé vált, hogy a svédek nem lesznek versenyben a dobogóért, de a többiek igen nagy tempóban teljesítették (a nap során immár negyedszer) a távot. A célegyenesben végül az olasz Arianna Follis (a fenti képen) volt a leggyorsabb, aki ezzel világbajnok lett és az első komoly egyéni sikerét érte el pályafutása során (váltóban olimpiai és világbajnoki bronza is volt már). Mögötte Kikkan Randall zárt másodikként, aki ezzel tovább folytatta az amerikaiak meglepő éremhalmozását a libereci világbajnokságon, míg a 2001-es sprint világbajnok Pirjo Muranen lett a bronzérmes.

A férfi sprinterek selejtezője meglehetősen népes mezőnyt, mondhatni rég nem látott tömeget hozott a világbajnokságon Az előzetesen nevezett 137 sífutó közül végül csak 132-en vállalták az indulást a selejtezőben, köztük négy magyar is. Az előzetes várakozások itt is érvényesültek, a mieinknek reálisan nézve nem sok esélyük volt a negyeddöntőbe kerülésre az 1575 méter hosszúságú pályán, de a mezőny közepe azért elérhetőnek tűnt számukra. A legjobban az olimpiai kvótával rendelkező Tagscherer Zoltánnak sikerült a selejtező, aki mindössze 19,44 másodperccel maradt el a selejtezőt megnyerő norvég Johan Kjoelstad mögött és így a 69. helyen végzett (128,14 FIS pont). A többiek is nagyszerűen szerepeltek, hiszen mindannyian a győztes időhöz képest fél percen belül voltak a célban, a napokban véget ért biatlon világbajnokságról hazatérő Gombos Károly (81. hely) és Tagscherer Imre (87.) illetve a fiatal Szabó Milán (91.) is jól mentek, a népes mezőny jelentős részét meg is előzték.

A férfiak selejtezőjében is voltak meglepetések, a német Tom Reichelt (32. hely), az olimpiai ezüstérmes francia, Roddy Darragon (38.) vagy a sprint specialista amerikai sífutó, Torin Koos (43.) is búcsúzott. A legnagyobb szenzáció azonban az volt, hogy a kétszeres olimpiai bajnok Björn Lind csupán 61. lett, alig néhány másodperccel Tagscherer Zoltán előtt. A férfi mezőnyből is hiányoztak a hosszabb távok specialistái (Northug, Bauer, Teichmann, Angerer, Di Centa, Södergen, stb.), de a sprinterek nagy része ott sorakozott a negyeddöntők rajtjánál.

A férfi negyeddöntőkben is született a női versenyhez és Petra Majdic korai búcsújához hasonló szintű meglepetés, a harmadik futamban ugyanis a végső sikerre is esélyesnek tartott svéd Emil Jönsson búcsúzott. Meglepetésre továbbment viszont a cseh Ales Razym, valamint az olasz Fulvio Scola is. Ráadásul a cseh fiúnak az elődöntőből is sikerült továbbjutnia szerencsés vesztesként (jó időeredménnyel), így a hazai szurkolóknak volt kiért izgulniuk a keddi versenynap utolsó futamán is. Az elődöntők után a selejtezőben második Andy Newell és a selejtezőben harmadik helyen záró orosz Alexei Petyukov lehettek bosszúsak, hiszen egyiküknek sem sikerült a döntőbe kerülniük. Végül a „B”-döntőben sem vigasztalódhattak, az orosz végül a kilencedik, míg Newell a 12. helyen végzett.

Az „A”-döntő mezőnyében ezúttal is (ahogy azt sokan várták) két norvég volt, a selejtezőt megnyerő Johan Kjoelstad, valamint a sprint Világkupa éllovasa, Ola Vigen Hattestad. Mellettük az orosz Nikolaj Morilov, a Tour de Ski győztes svájci Dario Cologna és a svéd Marcus Hellner voltak még ott a cseh Razym mellett. A cseh és a svéd sífutó hamar kiszálltak a versenyből, a norvégokkal csak Morilov és Cologna tudott lépést tartani, igaz nem sokáig. A pályát nagyszerűen ismerő és egész nap taktikusan versenyző Ola Vigen Hattestadé lett végül a világbajnoki cím, aki mögött honfitársa, Johan Kjoelstad jött be másodikként, míg a bronzérem az orosz Nikolaj Morilové lett.

További cikkek:

Northug az új sztár