Superbike
28/12/2009 - 17:44Aszfalton és murván

Ahogy kezdődött
2009-ben újra amerikai motoros nyerte a szuperbike világbajnokságot. Ben Spies már a 9-ik aranyat vitte a tengerentúlra - az Egyesült Államokban még mindig nagyon komolyan űzik ezt a sportágat.
Voltaképpen ebben semmi meglepő sincs, hiszen az ötlet, a nagy széria közeli motorokkal való versengés tőlük származik. 1989-ben azonban már olaszok, Paolo és Maurizio Flammini indították útjára a szuperbike világbajnokságot, amely 22 év alatt nagyon szép karriert futott be.
Az első világbajnok az amerikai Fred Merkel lett, aki 1990-ben duplázni tudott. 1991-92-ben már egy másik amerikai Doug Polen diadalmaskodott, őt egy évre rá Scott Russel követte. 1997-ben John Kocinski nyert, 2001-ben és 2002-ben pedig Carl Edwards. Aztán egy jó nagy szünet, az egy Ben Bostromot leszámítva nem jött tőlük komoly versenyző a vb-re. Fontosabbnak tartották a saját bajnokságukat, amely tény, rendkívül erős.
Olyannyira, hogy amerikai bajnoki címekkel a tarsolyában 2009-ben végre megjelent egy újabb motorosuk, Ben Spies, aki meghódította a világot.
Ideje volt már, hogy egy újabb klasszis amerikai felbukkanjon a vb-n, hiszen ez az ország hatalmas piacot jelent. Nem mindegy a gyártóknak sem, hogy kinek a nevével adják el a motorjaikat – hiába, a sport és üzlet már régóta kézen fogva járnak.

Szóval, Spies jött, látott, és győzött. Úgy nyert, hogy újoncként jó néhány pályát a verseny hétvégéjén látott először – ez is bizonyítja, hogy kiváló képességei vannak. Tehetsége mellett a Yamaha fejlesztőmunkája is nagy szerepet játszott a sikerben – ideje volt már, hogy bizonyítsanak, hiszen sok évet és pénzt öltek eddig fölöslegesen a sportágba.
Persze a dolog nem ment simán. Saját csapattársára, Tom Sykes-ra nem számíthatott, az angol rendre a nagy vetélytársak mögött végzett. Legnagyobb ellenfele, Haga Norijuki viszont, aki éppen a Yamahától ment a Ducatihoz, komoly segítséget kapott Michel Fabriziótól, a másik gyári Ducatistól. Meg persze Haga is parádézott az év első felében. A japán már biztos győztesnek látszott, volt, hogy 88 ponttal is vezetett Spies előtt. Csakhogy jött egy doningtoni bukás, az azt követő lábadozás, néhány hiba, és Spies, akinek szintén voltak gondjai (kifogyó benzin, Fabrizio öklelése stb.) megfordította az állást. Haga nem sokkal a vége előtt újra az élre került, de a sorsdöntő versenyek nem sikerültek (rossz gumikeverék választás, stb.) Spies viszont ragyogóan ment. Végül 6 pont előnnyel nyert, és ez az egész évet, és a kezdeti Haga fölényt figyelembe véve nagy bravúr. Visszaállt a világ rendje, ahogy egykoron, most is amerikai győzelem született.

Haga pedig? Már tíz éve a legjobbak közé tartozik, de még nem nyert világbajnokságot. Ebben a tekintetben hasonlít a sorsa az új-zélandi Aaron Slight-éhoz, aki szintén hiába kergette világbajnoki álmait.
Hagának azonban még van lehetősége. Spies 2010-ben már a MotoGP-ben húzza a gázt, a japán pedig a Ducati gyári versenyzőjeként újra megpróbálhatja. Még mindig ő lehet az első japán, aki világbajnokságot nyerhet nagy kategóriában.
Érdekes dolog ez. A gyorsasági motorkerékpáros világbajnokság nagy géposztályának (500 kcm, MotoGP) 1949- óta, és a szuperbike vb 1989- óta íródó történelmében japán versenyző még nem nyert világbajnokságot. Miközben a japán motorok messze a legeredményesebbek a gyártók versengésében.
Szóval, kéne már egy japán siker.
De ez már átvezet minket a következő évekbe. Most, 2009 végén még csak azt állapíthatjuk meg, hogy a szuperbike vb-n semmi nem változott. Maradt az európai, ausztrál, amerikai fölény. Spies révén most éppen ez utóbbit élvezhettük végig.










