From Official Website

• További információk :
• Vészharang

Nem, ez a cikk nem a labdarúgó világbajnokságról szól. Hanem a szuperbike világbajnokság dél-afrikai versenyéről – noha kétségtelen, hogy néhány motoros sztár ellátogatott a Johannesburg mellett megépített új, 90 ezer nézőt befogadó focistadionba

Körülnéztek, ámuldoztak, aztán visszatértek a lassan már eladó lánysorba kerülő kyalami aszfaltra, amely komoly próbatételt jelentett a számukra. Kyalamiban 1998-ban rendeztek először vébé futamokat, s a pálya már akkor sem tartozott a legfiatalabbak közé. Azóta sem nagyon törték össze magukat a helyiek, hogy felújítsák – noha kétségtelen, hogy matrónakor ide-vagy oda – most is egészen jó csatákat láttunk a versenyben.

Az első futamban például Michel Fabrizio mutatta meg, hogy nem felejtett el motorozni. A már sokat ostorozott Ducatival úgy odapörkölt a mezőnynek, ahogy kell – megérdemelten szerezte meg élete negyedik vébé futamgyőzelmét. Nagyszerűen ment mögötte Carlos Checa, aki egy privát Ducatival oktatta a többieket. Érdekes ellentét – míg ők remekeltek, csapattársaik szenvedtek, sem Haga, sem Shane Byrne nem szereztek pontot – ez aztán kritika a javából.

De nemcsak ők kínlódtak. Neukirchner, Vermuelen szintén a vert seregben végeztek – szegényeknek annyira nem megy idén, hogy lassan már a jövőjük is megkérdőjeleződik. A Yamahások egy darabig jól tartották magukat, de aztán bedarálták őket, a BMW elmaradt a monzai teljesítményétől, Biaggi pedig ezúttal csak egy jó helyezésért tudott küzdeni az Apriliával.

A második futamban aztán a feje tetejére álltak a dolgok. Meg Sheridan Morais is, aki hazai pályán esett ménkű nagyot az Apriliával – még szerncse, hogy csak a motor sérült meg, ő nem. A tapadási viszonyok állítólag drámaian megváltoztak – valószínűleg ez volt a bukás oka. Erre panaszkodott Fabrizio és a Yamaha alakulata is – nem is kerültek a dobogósok közé.

Odafért viszont – ráadásul a tetejére, Leon Haslam, aki ezzel a sikerrel megint bebizonyított két dolgot. Az egyik, hogy a Suzuki alapvetően jó motor, és mivel másodjára sikerült tökéletesen a pályához igazítani, meg is nyerte vele a versenyt. A másik, hogy neki is helyén van az esze és a szíve. Csak így tudta megverni a végére szintén remek formába lendülő Hondás Reát, és Max Biaggit.

Haslam 3 pont előnnyel érkezett Kyalamiba, és 15 pont előnnyel távozott. Keményen tartja tehát magát, eddigi teljesítménye nagyon kiegyensúlyozott és jó.

A szupersportosoknál újra Eugene Laverty győzött, Kenan Sofuoglu és Chaz Davies előtt. Joan Lascorz ezúttal nem került dobogóra, így változott a pontverseny állása is: Sofuoglu vette át a vezetést, de előnye csak 1 pont Lavertyvel, és 5 pont Lascorzzal szemben.

Egyre jobb ez a két világbajnokág, egyik kategóriának sincs egyeduralkodója.

S lehet, hogy - legalábbis a szuperbike-ban - még tovább tömörül majd az élmezőny, mert a verseny után egy fontos bejelentés hangzott el. A május végi amerikai versenyen az 1200 köbcentiméteres, 2 hengeres motorok (tehát a Ducatik) súlyát 3 kg-mal csökkentik. A szabály erre két és fél éve lehetőséget ad, de most először éltek vele. A Ducatik versenysúlya tehát 165 kg lehet, a négyhengeres, 1000 köbcentiméteres motorok súlya viszont marad 162 kg.

A cél az esélyegyenlőség megőrzése, illetve megteremtése. Hogy aztán ez 3 kg mit jelent a Ducatinak, azt valószínűleg ők sem tudják. A tavalyi amerikai versenyen Ben Spies a hagyományos, ezres, négyhengeres Yamahával úgy elverte őket is, mint szódás a lovát. Idén pedig még jobban ráfér a Ducatira az erősítés – noha éppen Kyalamiban bizonyították, hogy nem szabad leírni őket.
Én mindenesetre örülök a hírnek. Mert ha a Ducatisok tényleg feljavulnak, akkor az eddig is remek világbajnokság még izgalmasabb lehet.
S akkor nemcsak Afrika lenne mesés, hanem az egész sorozat.
Én most ezért szurkolok.