•  
  • Belépés | Regisztráció
PÉNTEK 19/12/2014
Eurosport
 

Home

 

Szabadstílusú Sí

27/01/2010 - 22:13

Szabadstílusú sí az olimpián


Szabadstílusú sí az olimpi - Szabadstílusú Sí
Imago

Újabb mérföldkövéhez érkezett a freestyle sí: Vancouverben bemutatkozik a síkrossz

A szabadstílusú síelés – vagy ismertebb angol nevén a freestyle sí – 22 évvel ezelőtt, éppen Kanadában mutatkozott be a téli olimpiákon, igaz, akkor még csak bemutató sportágként szerepelt. Három versenyszámot ismerhetett meg a közönség: a buckasít (mogul), a síakrobatikát (aerial) és a síbalettet (acro). Négy évet kellett várni az első teljes értékű olimpiai szereplésre, az 1992-es albertville-i ötkarikás játékokon buckasíben már érmeket is osztottak. A síakrobatika és a balett még mindig csak bemutató jelleggel zajlott. Idővel az érdeklődés hiánya miatt a balett nem kapott további bizalmat, a síakrobatika viszont maradt, és 1994-ben Lillehammerben már a levegő urai is érmekért versenyeztek. A két versenyszámhoz idén Vancouverben egy harmadik csatlakozhat, és rögtön élesben: új olimpiai sportágként bemutatkozik a síkrossz. Bár magyar sportolóért sajnos egyetlen számban sem szoríthatunk, a versenyek rendkívül látványosnak és izgalmasnak ígérkeznek. Mielőtt azonban rátérnénk az esélyesekre, ismerkedjünk meg egy kicsit részletesebben ezzel a hazánkban egyelőre kevésbé ismert szakággal.

 

A freestyle sí története dióhéjban

 

A klasszikus, avagy „old-school”

Szabadstílusú sí az olimpi - Szabadstílusú Sí

A gyökerek az 1930-as évekig nyúlnak vissza, amikor is norvég alpesi sízők és sífutók az edzéseiket különböző ugrásokkal fűszerezték. Nem versenyszerűen bemutatókat is tartottak. Az 1952-es Oslói Téli Olimpia óriás-műlesikló bajnoka, a norvég Stein Eriksen volt az, aki letette a síakrobatika alapjait, és miután kivándorolt az Egyesült Államokba, forradalmasította az alpesi sízést.

 

Szervezett keretek között először a buckasí kezdett terjedni, az első versenyt 1971-ben Kaliforniában rendezték, ezt 1975-ben követte az első Amerikai Bajnokság. A szabadstílus gyorsan fejlődött, hamarosan síakrobatikában és balettben is rendeztek versenyeket. A sportág európai terjedésével 1979-ben a Nemzetközi Síszövetség is elismerte, és kialakítottak egy egységes szabályrendszert. 1980-ban elindult a világkupa, majd 1986-ban az első FIS által szervezett világbajnokság a franciaországi Tignes-ben.

 

Az újgenerációs, avagy „new-school”

Az 1990-es években a sízők is szemet vetettek a hódeszkások által használt funparkokra, és ők is elkezdtek különféle ugrásokat, csúszásokat bemutatni az ugratókon, korlátokon. A fiatalokhoz sokkal közelebb állt a sport szabad felfogása, kötetlensége, a hódeszkázáshoz és gördeszkázáshoz hasonló jellege. Létrejött a freeski, a szabadstílusú síelés új iskolája. Ide sorolják az új olimpiai sportágat, a síkrosszt is, bár ez gyökeresen különbözik az összes többi szabadstílusú szakágtól, hiszen ez az egyetlen, amelyben nem bírói pontozás dönt a győztesről.

 

Az olimpiai versenyszámok, avagy mi fán terem a buckasí?

 

Szabadstílusú sí az olimpi - Szabadstílusú Sí

A buckasí (angolul mogul) immáron hatodik alkalommal szerepel az ötkarikás játékok programjában. Szerteágazó sítudást és rendkívüli összpontosítást igényel. Hogy miért? Akik rutinos síelők, szinte minden síterepen láthattak már kifejezetten erre a számra kialakított buckás lejtőket. A profik számára kb. 200 m hosszú, másfél-két méter magas buckákkal tarkított pályát építenek, melyet két nagyobb ugrató „fűszerez”. Azon kívül, hogy le kell jutniuk a buckák között élve, és lehetőleg még stílusosan is, mindkét ugratón produkálniuk kell valamilyen ugrást. Ez minimum egy függőleges tengely körüli 360 fokos fordulat (helikopternek is nevezik), de már a hölgyek gyakorlatában is megszokott legalább egy (általában hátra-) szaltó. Utóbbit egyébként csak 2003 óta engedélyezik. Az urak a hátraszaltó mellé leginkább ferde tengely körül forgatott két teljes fordulatot (cork 720) választanak. Persze akadnak ettől eltérő trükkök is, de ezek a leggyakoribbak. Ez persze nem véletlen. A mogul ugyan pontozásos versenyszám, ámde a sebességet, azaz a pálya megtételéhez szükséges időt is belekalkulálják a pontszámba, így nem érdemes sokáig időzni az ugrással. A versenyző idejét a FIS által meghatározott viszonyszámnak megfelelően egy ún. alapidőhöz mérik. A viszonyszám nemenként állandó, így az alapidő mindig a pálya hosszától függ. Az alapidő teljesítéséért fix pont jár. Ha ennél az időnél gyorsabb a versenyző, akkor plusz pontot kap, ha lassabb, akkor pedig pontlevonást. A kapott pontérték az összpontszám 25%-át teszi ki. Ugyanúgy 25%-ot számít a két ugrás együttesen is, ezeket két bíró pontozza, a két értéket átlagolják. Itt számít az ugrás nehézségi foka, a kivitelezés (légmunka, magasság, leérkezés). Amin azonban a siker vagy bukás eldőlhet, vagyis a maradék 50%, az a buckákon való áthaladás, tehát az összekötő síelés stílusa. Az a „tetszetős”, ha a versenyző esésvonalban jön, tehát a lehető legegyenesebb vonalban halad a cél felé. A buckákat ritmusosan ki kell rugóznia, miközben lábaival folyamatosan ide-oda kanyarodó mozgást végez. A felsőtestet mindvégig a lehető legmozdulatlanabb állapotban kell tartania. Ezt öt bíró pontozza, a legalacsonyabb és legmagasabb pontszám kiesik, a maradék hármat összeadják. A buckasí tehát összetett: meg kell találni a megfelelő kompromisszumot a technikás ugrások, a sízés stílusa és a gyorsaság között.

 

 

Szabadstílusú sí az olimpi - Szabadstílusú Sí

A síakrobatika gyakorlatilag síléccel történő műugrást jelent. A versenyzők egy lejtőn felgyorsulva egy 4-6 m magas épített (de hóval borított) ugratóról szinte függőleges irányban repülnek fel 10-15 m magasra, és a levegőben szaltó-csavar kombinációkat mutatnak be. Teljes egészében pontozásos versenyszám: a légmunka 20%, a testtartás 50% a talajfogás pedig a pontszám 30%-át teszi ki. Héttagú zsűri pontoz, ebből öten a légmunka + testtartást, ketten a talajfogást pontozzák. Az öt légmunka + testtartás pontszámból a legalacsonyabb és legmagasabb kiesik (szélsőség kizárva), ezeket összeadják. Ehhez hozzáadják a két talajfogást pontozó bíró által adott pontszámot, majd az egészet felszorozzák a választott ugrás nehézségi fokával, így jön ki az ugrás pontszáma. A nehézségi fokot a FIS a szabálykönyv egy táblázatában, előre meghatározza a szezon elején. A döntőben két ugrást kell bemutatni, melyek pontértékeit összeadják, ez dönti el a végső sorrendet. A hölgyeknél egyre többen ugranak triplaszaltókat, kis csavarszámmal. Az uraknál a tripla már alap, a döntőben két csavar alatt nem érdemes próbálkozni. A legnehezebb ugrás jelenleg az urak mezőnyében a tripla hátraszaltó 5 csavarral. Négyes szaltót jelenleg öt ember ugrik a világon, de versenyen ezt nem láthatjuk, ugyanis a FIS egyelőre nem engedélyezi.

 

 

A síkrossz (skier cross, skier X) az egyik legfiatalabb szakág, az 1990-es években alakult ki Kaliforniában. A nagyközönség előtt a téli Extrém Játékokon, az X Games-en mutatkozott be 1999-ben Aspenben. A játékok nagy publicitásának köszönhetően rövid időn belül futótűzként kezdett terjedni. 3 évvel később a Nemzetközi Síszövetség is felvette a programjába, mégpedig a szabadstílusú világkupa keretében. Látva a snowboardkrossz sikerét a 2006-os torinói téli olimpián, még abban az évben döntöttek arról, hogy a síkrossz is olimpiai versenyszám lesz.

Szabadstílusú sí az olimpi - Szabadstílusú Sí

Bár a síkrossz alapvetően alpesi sí gyökerekkel rendelkezik, a pályán található freestyle elemek miatt sorolják inkább a newschool kategóriába. Amint azt neve is mutatja, a BMX krosszhoz, a hegyikerékpáros fourcrosshoz és a snowboardcrosshoz hasonlóan ehhez is a motokrossz adta az ötletet: egyszerre több (FIS versenyeken 4, X Games-en 6) versenyző rajtol, majd lesíelnek egy ugratókkal és döntött kanyarokkal nehezített, kb. 1000 m hosszú pályán. Aki először halad át a célvonalon, az nyer. A versenyek selejtezővel kezdődnek, akkor még egyesével jönnek le a résztvevők. Az elért időeredményük alapján egy meghatározott rendszer szerint sorolják be őket négyfős csoportokba (az uraknál általában a legjobb 32, a hölgyeknél pedig az indulók számától függően 16 vagy 32 jut főtáblára). A könnyebb felismerhetőség kedvéért különböző színű mellényeket viselnek (piros, zöld, kék, sárga). Minden futamból csak az első és a második helyezett jut tovább a következő fordulóba. Amikor már csak négyen maradnak, egy döntő futam során alakul ki az első négy sorrendje. Mivel a pálya viszonylag rövid, valamint sokszor szűk és technikás, a rajton nagyon sok múlik. Aki elsőként fordul az első kanyarba, védheti pozícióját, lezárhatja az üldözők előtt az előzési lehetőségeket. Bizonyos fokú test-test elleni harc engedélyezett, de a szándékos akadályozást, netán kilökést kizárással büntetik. Kétségkívül az egyik leglátványosabb és legizgalmasabb versenyszám.

 

Az olimpián mindhárom freestyle versenyt a Vancouvertől félórányira lévő Cypress Mountain síterepen rendezik. A rendezők jelenleg óriási gondban vannak, ugyanis a közeli tengerpart felől érkező enyhe légtömegek és a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasság (900 m) miatt hó csak foltokban van, inkább sár borítja a pályák alsó szakaszát. Mivel havazást erre a területre nem is nagyon várnak, teherautókkal, sőt, helikopterekkel igyekeznek a magasabban fekvő területekről havat szállítani a pályaépítéshez. Máris egy nem várt izgalom, pedig a verseny még el sem kezdődött…

 

Következő cikkünkben bemutatjuk azokat a versenyzőket, akikre érdemes lesz odafigyelni Vancouverben.

Eurosport - Pintér László

Program kereső: Labdarúgás, Bajnokok Ligája, Eurogólok…

 

Korábbi cikkek - Szabadstílusú Sí

Hazai győzelem - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Hazai győzelem

Az olimpia bajnok és szakági Világkupa-győztes Marielle Thompson ott folytatta, ahol tavaly abbahagyta.

Szigeti Viktor visszavonul - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Szigeti Viktor visszavonul

A legeredményesebb magyar snowboardos 21 évesen befejezi versenyzői pályafutását.

Lavina áldozata lett JP Auclair és Andreas Fransson - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Lavina áldozata lett JP Auclair és Andreas Fransson

Gyászol a freesí közösség: lavinában életét vesztette JP Auclair és Andreas Fransson

Jesper Tjader, a repülő sílovag - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Jesper Tjader, a repülő sílovag

Lassan azért mindenhol elolvad a hó, így a freestyle sízőknek végre van idejük megvágni a tél során forgatott filmanyagukat.

Alexandre Bilodeau befejezte - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Alexandre Bilodeau befejezte

A kanadai buckasíző stílusosan tett pontot páratlan versenyzői karrierjére: élete utolsó versenyét megnyerve vonult vissza.

Sarah Burke büszke lenne - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Sarah Burke büszke lenne

A sí félcső első olimpiai aranyérmese, az amerikai Maddie Bowman a két éve edzésbalesetben elhunyt kanadai pionírnak ajánlotta győzelmét.

Twin tip(p) - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Twin tip(p)

Folytatva olimpiai beharangozó sorozatunkat, most jól megmondjuk, hogy freestyle síben kik hozzák el a hardvert Szocsiból.

A cél Szocsi! Interjú Trso Lukács „Legóval” - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - A cél Szocsi! Interjú Trso Lukács „Legóval”

A rozsnyói születésű magyar freesíző nem számolgat, csak mindent belead a versenyeken, hogy ott lehessen Szocsiban, a slopestyle olimpiai bemutatkozásán.

Vacogó fogakkal - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Vacogó fogakkal

Az Arktisz fagyos lehelete olyan zord időt varázsolt a kanadai Sziklás-hegység völgyeibe, hogy a síkrossz szezonnyitó hétvége egyik versenyét törölni kellett.

Új világbajnokok síkrosszban - Szabadstílusú Sí

Szabadstílusú Sí - Új világbajnokok síkrosszban

A svájci Fanny Smith és a francia Jean-Frédéric Chapuis nyerte a FIS Szabadstílusú Sívilágbajnokság utolsó versenyszámát.